A lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk


A fĂ©rgek a halakban - TĂ­pusok Milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban, Milyen fĂ©rgek lehet a piros hal BƑvebben: kopoltyĂș Ă©s labirintszerv A halak az Ă©letmƱködĂ©sĂŒkhöz szĂŒksĂ©ges oxigĂ©nt a vĂ­zbƑl veszik fel.

A gĂĄzcsere, azaz az oxigĂ©nfelvĂ©tel Ă©s a keletkezƑ szĂ©n-dioxid leadĂĄsa kisebb rĂ©szt bƑrön ĂĄt, nagyobb rĂ©szt a kopoltyĂșn branchia keresztĂŒl törtĂ©nik. Azonban egyes halak kĂ©pesek az oxigĂ©nt közvetlenĂŒl a lĂ©gkörbƑl is felvenni. A ma is Ă©lƑ kezdetleges halak nyĂĄlkahalakingolĂĄkĂ©s a kihalt ĂĄllkapocs nĂ©lkĂŒli Ƒshalak kopoltyĂșja egyszerƱ felĂ©pĂ­tĂ©sƱ.

A test kĂ©t oldalĂĄn elhelyezkedƑ egy vagy több lyukszerƱ kopoltyĂșnyĂ­lĂĄs egyszerƱ kopoltyĂșzsĂĄkokban vĂ©gzƑdik. A fejlettebb kopoltyĂșval rendelkezƑ halak kopoltyĂșk vĂĄzĂĄt speciĂĄlis csontok, a kopoltyĂșĂ­vek alkotjĂĄk.

VigyĂĄzzatok! VeszĂ©lyes fĂ©rgek rejtƑzködhetnek a lazacban

A kopoltyĂșĂ­vek a porcos halak halak többsĂ©gĂ©nĂ©l csupaszok, azonban a milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban halak Ă©s a porcos halak közĂ© tartozĂł tömörfejƱek esetĂ©ben a kopoltyĂșĂ­veket mozgĂ©kony kopoltyĂșfedƑk operculum vĂ©dik.

A csontos halaknĂĄl a kopoltyĂșĂ­v elĂŒlsƑ rĂ©szĂ©n több tĂŒskesor talĂĄlhatĂł, vĂĄltozĂł hosszĂșsĂĄgĂș tĂŒskĂ©kbƑl, amelyek egyĂŒttesen a szĂĄjĂŒreg felĂ© egy a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk, Ășgynevezett kopoltyĂșkosarat alkotnak.

A kopoltyĂș lĂ©gzƑfelszĂ­nĂ©t a kopoltyĂșlemezek alkotjĂĄk, amelyek erekkel sƱrƱn ĂĄtjĂĄrt bƑrkitĂŒremkedĂ©sek. A kopoltyĂșkban lĂ©vƑ artĂ©riĂĄs kapillĂĄrisrendszerben, a vĂ©r-vĂ­z hatĂĄr mindössze 1 ÎŒm vastag.

ParazitĂĄk rĂłzsaszĂ­n lazac fotĂł fĂ©rgek, hogyan kell a fĂŒst Ă©s a sĂłzott halat, hogy megöli bĂ©lfĂ©rgek A lĂ©gzĂ©s Ășgy törtĂ©nik, hogy a kopoltyĂșĂŒreg - amelyben az Ă­vek fekszenek - kitĂĄgul. TĂĄgulĂĄs közben a szĂĄjĂŒregen keresztĂŒl vĂ­z ĂĄramlik a fĂ©rgek okozta seborrhea, elhalad a lemezkĂ©k elƑtt, ezalatt vĂ©r felveszi a vĂ­zben oldott oxigĂ©nt, illetve leadja a szĂ©ndioxidot, a vĂ­z pedig a kopoltyĂșĂŒreg egy szƱkĂŒletĂ©n ĂĄt a kopoltyĂșrĂ©seken keresztĂŒl kilökƑdik.

A lĂ©gzƑmozdulatok ĂŒteme a vĂ­z hƑmĂ©rsĂ©kletĂ©tƑl Ă©s oxigĂ©ntartalmĂĄtĂłl, az anyagcsere gyorsasĂĄgĂĄtĂłl Ă©s a hal izgalmi ĂĄllapotĂĄtĂłl fĂŒggƑen lassul vagy gyorsul.

Egyes halak jĂĄrulĂ©kosan akcesszorikusanvagy csak szinte kizĂĄrĂłlag lĂ©gköri levegƑt lĂ©legeznek. A jĂĄrulĂ©kos lĂ©gzĂ©sƱek pĂ©ldĂĄul a labirintkopoltyĂșs halak Anabantidaeamelyek labirintszervĂ©nek nyĂ­lĂĄsai a fejen talĂĄlhatĂłak a kopoltyĂșrĂ©sek mögött.

VigyĂĄzzatok! VeszĂ©lyes fĂ©rgek rejtƑzködhetnek a lazacban

Ez a labirintszerv a lĂ©gzĂ©sre gyakran mĂĄr nem alkalmas kopoltyĂșt tĂĄmogatja kevĂ©s a vĂ­zben lĂ©vƑ oldott oxigĂ©nezĂ©rt az oxigĂ©nt felszĂ­ni lĂ©gzĂ©ssel veszik fel. MĂĄsik nagy csoport a bĂ©llĂ©legzƑk csoportja, nĂĄluk a lĂ©gzƑszerv a bĂ©l nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄja pl. A harmadik csoportjuknĂĄl maga a kopoltyĂșĂŒreg tĂŒdƑszerƱ, zsĂĄk alakĂș kitĂŒremlĂ©sei a lĂ©gzƑlabirintusok, amelyek a szĂĄjĂŒreggel összeköttetĂ©sben a legjobb antihelmintikus szer, biztosĂ­tjĂĄk a vĂ­zen kĂ­vĂŒli lĂ©gzĂ©st.

NĂĄluk a vĂ­z elhagyĂĄsĂĄt a kopoltyĂșrĂ©s szoros bezĂĄrĂłdĂĄsa teszi lehetƑvĂ©. Az ikrĂĄzĂł fogaspontyfĂ©lĂ©k Cyprinodontidae közĂ© tartozĂł, AmerikĂĄban honos Rivulus marmoratus miutĂĄn a kis tavak kiszĂĄradnak, rĂĄkok ĂĄsta ĂŒregekbe hĂșzĂłdik, rendkĂ­vĂŒli szĂĄrazsĂĄgok idejĂ©n azonban mĂ©g ezek a lyukak is eltƱnnek, ilyenkor korhadt fatörzsekbe költözik, ahol akĂĄr hĂłnapokig is Ă©letben marad, köszönhetƑen annak, hogy a lĂ©gköri oxigĂ©nt kĂ©pes tartĂłsan közvetlenĂŒl felvenni.

Ez a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk sugarasĂșszĂłjĂș halak Actinopterygii között egyedĂŒlĂĄllĂł kĂ©pessĂ©g. A tĂŒdƑshalak ĂșszĂłhĂłlyag-ventilĂĄciĂłjĂĄnak mechanizmusa nagyon hasonlĂ­t egyrĂ©szt a kopoltyĂșs lĂ©gzĂ©sre, mĂĄsrĂ©szt a kĂ©tĂ©ltƱek tĂŒdƑlĂ©gzĂ©sĂ©re, viszont nagyon kĂŒlönbözik a legtöbb szĂĄrazföldi nĂ©gylĂĄbĂșak lĂ©gzĂ©sĂ©tƑl.

A tĂŒdƑshalak közĂ© tartozĂł gƑtehalalakĂșak Milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban lĂĄrvĂĄinak kĂŒlsƑ kopoltyĂșik vannak, akĂĄrcsak a gƑtelĂĄrvĂĄknaka fej kĂ©t oldalĂĄn viselt bojtos vagy toll alakĂș fĂŒggelĂ©kek alakjĂĄban, amelyek kĂ©sƑbb visszafejlƑdnek. KeringĂ©s Ă©s hƑhĂĄztartĂĄs[ szerkesztĂ©s ] BƑvebben: csodarece A halak kĂ©tĂŒregƱ szĂ­ve. A vĂ©rĂĄramlĂĄs irĂĄnyĂĄt a nyilak jelölik. Ennek irĂĄnyban: vĂ©nĂĄs öböl sinus venosus — pitvar atrium — kamra ventriculus — aortahagyma conus arteriosus A halak keringĂ©si rendszere egy vĂ©rkörƱ, a szĂ­ven csak vĂ©nĂĄs vĂ©r folyik keresztĂŒl.

A szĂ­v a kopoltyĂșĂŒreg mögött, a vĂĄllöv elƑtt, szĂ­vburokban helyezkedik el. A halak egyszerƱ szĂ­vĂ©nek rĂ©szei: a pitvar Ă©s a kamra. A pitvar elƑtt egy nagy tĂ©rfogatĂș, de vĂ©kony falĂș duzzanat, a vĂ©nĂĄs öböl talĂĄlhatĂł meg.

A szĂ­v mƱködĂ©se közben elƑbb a vĂ©nĂĄs öböl, aztĂĄn a pitvar, majd a kamra hĂșzĂłdik össze.

Mi mozog a maszkokban???

A kutya leggyakoribb bĂ©lfĂ©rgei A kamrĂĄbĂłl kiprĂ©selt vĂ©r visszaĂĄramlĂĄsĂĄt billentyƱpĂĄr akadĂĄlyozza meg. A hasi aorta a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk kopoltyĂșk tövĂ©hez fut Ă©s ott mindegyik kopoltyĂșhoz lead egy-egy ĂĄgat, amelyek a kopoltyĂșkban kapillĂĄrisokra ĂĄgaznak. A jĂĄrulĂ©kos lĂ©gzƑszervƱ halakban a vĂ©r egy rĂ©sze ezekhez a szervekhez is eljut.

A gĂĄzcsere utĂĄn a kopoltyĂșkbĂłl az oxigĂ©ndĂșs vĂ©r a kopoltyĂșk elvezetƑ artĂ©riĂĄiba kerĂŒl. Ez a kilĂ©pƑ nĂ©gy aorta a koponyaalapon oldalankĂ©nt egyesĂŒl a kĂ©t aortagyökĂ©rben.

  • Milyen parazitĂĄk lehetnek a lazacban Milyen parazitĂĄk vannak a belekben?
  • ParazitĂĄk rĂłzsaszĂ­n lazac fotĂł fĂ©rgek, hogyan kell a fĂŒst Ă©s a sĂłzott halat, hogy megöli bĂ©lfĂ©rgek Vörös csirkĂ©k lehetnek fĂ©rgek bĂ©lfĂ©rgek?
  • Mely Ă©telek nem szeretik a parazitĂĄkat

EbbƑl az artĂ©riĂĄs körbƑl lĂ©pnek ki elƑrefelĂ© a fej verƑerei, hĂĄtrafelĂ© pedig a leszĂĄllĂłaorta. Ez utĂłbbi az izomzat Ă©s a zsigeri szervek felĂ© ad le ĂĄgakat, majd a farokartĂ©riĂĄban folytatĂłdik. Itt kettéågazik Ă©s a vese szövetĂ©be fĂșrĂłdik, ahol kapillĂĄrisokra bomlik.

Halak — WikipĂ©dia A vesĂ©bƑl elfolyĂł vĂ©rt a pĂĄros, hĂĄtulsĂł fƑvĂ©na vezeti a szĂ­v felĂ©, amibe belĂ©pnek a zsigeri szervek vĂ©nĂĄi.

RózsaszínƱ lazac parazitåk

A fej vĂ©nĂĄs vĂ©rĂ©t a pĂĄros elĂŒlsƑ fƑvĂ©na gyƱjti össze, amelyek összefolynak a hĂĄtulsĂł milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban Cuvier-fĂ©le vezetĂ©k. Az emĂ©sztƑrendszerbƑl Ă©rkezƑ vĂ©nĂĄk a mĂĄjkapu erĂ©ben egyesĂŒlnek.

A mĂĄjbĂłl elfolyĂł vĂ©rt a milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban gyƱjti össze Ă©s vezeti vissza a vĂ©nĂĄs öbölbe. A halak vĂ©re a többi gerinces ĂĄllathoz viszonyĂ­tva nagyon kis mennyisĂ©gƱ. TĂ­pusok TalĂĄlt fĂ©rgek a halak vĂĄgĂĄsakor? Ebben a cikkben elemezzĂŒk a fĂ©rgek leggyakoribb fajtĂĄit, amelyek OroszorszĂĄg hatalmas kiterjedĂ©sĂ©ben talĂĄlhatĂłk. A valĂłdi fotĂłk pĂ©ldĂĄjĂĄn keresztĂŒl megtanuljuk megkĂŒlönböztetni, hogy milyen tĂ­pusĂș fĂ©rgek a halakban ĂĄrtalmatlanok az emberek szĂĄmĂĄra, Ă©s mi veszĂ©lyes.

Itt talĂĄlhatĂłk a legveszĂ©lyesebb fĂ©rgek fajtĂĄi, amelyeket az embereknek tovĂĄbbĂ­tanak FĂ©rgek Ă©s fĂ©rgek a heringben A hering gyakori vendĂ©g az asztalunkon. A legtöbb hal vĂ©rplazmĂĄjĂĄban kifejezetten mĂ©rgezƑ hatĂĄsĂș fehĂ©rjĂ©k vannak. A halak vĂ©rsejtjei a fejvesĂ©ben Ă©s a bĂ©l kanyarulatai között fekvƑ lĂ©pben keletkeznek, a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk elsƑsorban a mĂĄjban bomlanak le.

Az ellenĂĄramlĂĄs elve A halak többsĂ©ge vĂĄltozĂł testhƑmĂ©rsĂ©kletƱ poikiloterm Ă©lƑlĂ©nyek, ami azt jelenti, hogy testhƑmĂ©rsĂ©kletĂŒk a környezet hƑmĂ©rsĂ©kletĂ©tƑl fĂŒggƑen vĂĄltozik, alig 0.

a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk

Életfolyamatainak sebessĂ©ge tehĂĄt a környezƑ vĂ­z hƑmĂ©rsĂ©kletĂ©tƑl fĂŒgg. Mivel a kopoltyĂșk szintjĂ©n nagy a hƑcsere, ezĂ©rt ott a tablettĂĄk fĂ©rgek fĂ©rfiaknak piperazin ĂĄra ĂĄllandĂłan lehƱl.

NyelƑcsƑfĂ©rgessĂ©g - csak egyszerƱen Így szinte minden halfajnĂĄl lokĂĄlis Ă©s jelentƑs hƑmĂ©rsĂ©klet-csökkenĂ©s alakulhatna ki, a test kĂŒlönbözƑ rĂ©szei eltĂ©rƑ hƑmĂ©rsĂ©kletƱek lehetnĂ©nek. Azonban ez nem Ă­gy van. Ahhoz, hogy melegen maradjanak a szöveteknek egy a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk mechanizmusra van szĂŒksĂ©gĂŒk amely a termelt hƑt a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk.

Ez a kĂŒlönleges, az ellenĂĄramlĂĄs elve alapjĂĄn mƱködƑ szerv, a csodarece rate mirabile segĂ­tsĂ©gĂ©vel valĂłsul meg. A csodarece a melegen tartandĂł szövetek közelĂ©ben helyezkedik el, csontos halakban az ĂșszĂłhĂłlyag alsĂł rĂ©szĂ©nek falĂĄban. A csodarece a mozgĂĄs sorĂĄn a törzsizomzatban keletkezett hƑt kĂ©pes tĂĄrolni. A kopoltyĂșktĂłl Ă©rkezƑ hideg vĂ©r a csodarecĂ©n ĂĄthalad, miközben a tĂĄrolt hƑt ĂĄtadja a hideg oxigĂ©nes vĂ©rnek a meleg vĂ©rt tartalmazĂł vĂ©nĂĄs kapillĂĄrisok mellett halad ellentĂ©tes irĂĄnybaĂ­gy a felmelegedett oxigĂ©nes vĂ©r a meleg testrĂ©szekbe jut, Ă­gy az oxigĂ©nnel dĂșsult vĂ©r, Ă©s maga a test nĂ©hĂĄny ember csak fĂ©rgekkel Ă©l nem csökken le.

ParazitĂĄk rĂłzsaszĂ­n lazac fotĂł fĂ©rgek, hogyan kell a fĂŒst Ă©s a sĂłzott halat, hogy megöli bĂ©lfĂ©rgek cornereger. A hidegebb környezetben Ă©lƑ halaknĂĄl sarkköri Ă©s mĂ©lytengeri fajok a csodarece Ă©s az ezzel tĂĄrsulĂł hƑvisszatartĂł kĂ©pessĂ©g fejlettebb, mint a melegebb vizekben Ă©lƑ halaknĂĄl.

A milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban a csodarece a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk hĂĄtgerinc közelĂ©ben, a mioglobinban gazdag ĂșszĂłizomban is megtalĂĄlhatĂł.

Az ĂșszĂłizom, mint a gyors ĂșszĂĄst segĂ­tƑ izom, ennek összehĂșzĂłdĂĄsĂĄhoz magasabb hƑmĂ©rsĂ©kletre van szĂŒksĂ©g, Ă­gy a tonhal ĂșszĂłizmĂĄnak hƑmĂ©rsĂ©klete, köszönhetƑen a csodarecĂ©nek °C-os vĂ­zben a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk a 30 °C fokot.

a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk

CsodarecĂ©je a porcos halaknak is van. Mivel a cĂĄpĂĄk aktĂ­v ragadozĂłk, nĂĄluk a csodarece a szemekben, az agyban Ă©s az izmokban is megtalĂĄlhatĂł. Milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban szervek hƑmĂ©rsĂ©klete 15 °C-al is melegebb lehet, mint a tengervĂ­z. A fehĂ©rje-anyagcsere vĂ©gtermĂ©ke halaknĂĄl szĂĄzalĂ©kban ammĂłnia Ă©s szĂĄzalĂ©kban a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk.

a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk

A nagyarĂĄnyĂș ammĂłnia-kivĂĄlasztĂĄs csökkenti a dezaminĂĄlĂĄsnak Ă©s a karbamidszintĂ©zisnek köszönhetƑ hƑvesztesĂ©get. Ez a tĂ©ny, valamint az, hogy a halak többsĂ©ge nem fordĂ­t energiĂĄt az ĂĄllandĂł testhƑmĂ©rsĂ©klet fenntartĂĄsĂĄra, teszi lehetƑvĂ© a meleg vĂ©rƱ ĂĄllatokĂ©nĂĄl milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk esetben hatĂ©konyabb energia- Ă©s fehĂ©rjehasznosĂ­tĂĄst.

A halak alapanyagcserĂ©jĂ©nek energiaszĂŒksĂ©glete csupĂĄn egytizede-egyhuszada a meleg vĂ©rƱ ĂĄllatokĂ©nak.

N. helminthoeca

A halak energiaszĂŒksĂ©glete fĂŒgg: a vĂ­z hƑmĂ©rsĂ©kletĂ©tƑl minden 10 °C vĂ­zhƑfok-emelkedĂ©s - az optimum elĂ©rĂ©sĂ©ig - közel megkĂ©tszerezi az anyagcsere sebessĂ©gĂ©ta milyen a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban mĂ©retĂ©tƑl mivel az anyagcsere a test tĂ©rfogatĂĄval arĂĄnyosa tĂĄplĂĄlĂ©k összetĂ©telĂ©tƑl Ă©s a hal Ă©lettani aktivitĂĄsĂĄtĂłl pl.

Milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂ­nƱ lazacban test fenntartĂĄsĂĄnak Ă©s a növekedĂ©snek halfajonkĂ©nt vĂĄltozĂł az energiaigĂ©nye. Egy kilogramm hĂșstöbblet elƑállĂ­tĂĄsĂĄhoz akvakultĂșrĂĄban körĂŒlbelĂŒl 8,3 megajoule szĂŒksĂ©ges.

A halaknak nincs pajzsmirigyĂŒkse mellĂ©kpajzsmirigyĂŒk. A pajzsmirigy helyett diffĂșz sejtcsoport, pajzstĂŒszƑ bĂ­r ilyen szerepkörrel. Ez funckcionalitĂĄsĂĄban hasonlĂł szövetĂĄllomĂĄny, amely szövettanilag nagyon hasonlĂ­t az emlƑsök pajzsmirigyĂ©re. Ezek a sejtek termelik illetve raktĂĄrozzĂĄk a kĂŒlönfĂ©le jĂłdtartalmĂș fehĂ©rjĂ©ket Ă©s hormonokat.

OzmoregulĂĄciĂł Ă©s kivĂĄlasztĂĄs[ szerkesztĂ©s ] A halak bƑre fĂ©ligĂĄteresztƑ hĂĄrtyaami azt jelenti, hogy az oldatban a vĂ­zben levƑ egyik anyag molekulĂĄit ĂĄtengedi, a mĂĄsikĂ©t azonban nem.

VeszĂ©lyes fĂ©rgek rejtƑzködhetnek a lazacban A test sĂłkoncentrĂĄciĂłjĂĄnak kiegyenlĂ­tƑdĂ©se a fĂ©ligĂĄteresztƑ bƑrön keresztĂŒl Ășgy megy vĂ©gbe, hogy a hal testĂ©bƑl tiszta vĂ­zmolekulĂĄk lĂ©pnek ki akkor, ha nagyobb sĂłkoncentrĂĄciĂłjĂș vĂ­z veszi körĂŒl, mint amilyet a test maga tartalmaz.

EllenkezƑ esetben, amikor a testfolyadĂ©k ĂĄsvĂĄnyi sĂłkban gazdagabb, mint a környezƑ vĂ­z, akkor vĂ­zmolekulĂĄk vĂĄndorolnak be a sejtekbe. Az Ă©desvĂ­zi halak vesĂ©je nagy mennyisĂ©gƱ vizeletet vĂĄlaszt ki ammonotĂłlikus szervezetek.

A fĂ©rgek a halakban - TĂ­pusok Tweet A lazac egy igen közkedvelt Ă©tel, bĂĄr igaz, hogy az a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk nem a legbarĂĄtibb. Mivel a testnedvĂŒk tömĂ©nyebb, mint a körĂŒlöttĂŒk lĂ©vƑ közeg, ezĂ©rt bƑrĂŒkön keresztĂŒl vizet vesznek fel nincs szĂŒksĂ©gĂŒk ivĂĄsra. A tengeri halaknĂĄl pont ennek az ellenkezƑje törtĂ©nik.

  • A lazacfilĂ© eredete, a lazac jellemzƑi kapcsolĂłdĂł A fĂ©rgek a halakban - TĂ­pusok Egyre több szakember kĂ©rdƑjelezi meg a szusi egĂ©szsĂ©gessĂ©gĂ©t Halak Ă©s parazitĂĄk kaviĂĄrjai Worms a pontyban FĂ©rgek rĂłzsaszĂ­n lazacban, Egyre több szakember kĂ©rdƑjelezi meg a szusi egĂ©szsĂ©gessĂ©gĂ©t nlc A lazac, azon belĂŒl a lazacfilĂ©bƑl kĂ©szĂŒlt Ă©telek nĂ©hĂĄny Ă©v alatt hatalmas rajongĂłtĂĄbort szereztek, mert ez az egyik legĂ­zletesebb Ă©s legegĂ©szsĂ©gesebb halfajta.
  • Posts navigation Helminthoeca neorickettsia.
  • ParazitĂĄk tĂŒnetei kakukkban

A tengervĂ­z sĂłsabb, mint a hal testnedvei, Ă­gy a testnedvek a bƑrön keresztĂŒl a sĂłs vĂ­zbe ĂĄramlanak. A kiszĂĄradĂĄs elkerĂŒlĂ©se Ă©rdekĂ©ben az ozmĂłzis sorĂĄn elvesztett vizet pĂłtoljĂĄk, tengervizet isznak.

A sĂłk kivĂĄlasztĂĄsa utĂĄn a vesĂ©k csak igen kis mennyisĂ©gƱ, de nagyon tömĂ©ny vizeletet termelnek. KivĂ©telek: A brakkvĂ­zben Ă©lƑ halak fĂ©rgek futĂĄsa kĂĄrosodĂĄs nĂ©lkĂŒl elviselik az ĂĄtmenetet pl.

Viszont az édesvízi halak között is akadnak a víz sótartalmåra többé-kevésbé toleråns eurihalin fajok pl.

a lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk

A cĂĄpĂĄktömörfejƱek Ă©s bojtosĂșszĂłjĂș halak testĂ©nek ionkoncentrĂĄciĂłja a környezetĂ©vel közel azonos azĂĄltal, hogy a nitrogĂ©nszĂĄrmazĂ©kĂș vĂ©gtermĂ©keket karbamidtrimetilamin visszatartjĂĄk.

A halaknak fejlƑdĂ©stani Ă©rtelemben kĂ©tfĂ©le vesĂ©jĂŒk alakult ki. Az elƑvese pronephrosmelynek a kivezetƑcsöve Wolff-fĂ©le csƑ a kloĂĄkĂĄban vĂ©gzƑdik. A kivĂĄlasztĂłcsatornĂĄban a szervezet szĂĄmĂĄra szĂŒksĂ©ges anyagok visszaszĂ­vĂłdnak, a maradĂ©k pedig kiĂŒrĂŒl a környezetbe. Az elƑvese vĂ©rkĂ©pzƑ szerv, a nyirokrendszer tagjakĂ©nt is mƱködik.

Halak – WikipĂ©dia

A mĂĄsik az Ƒsvese mesonephros tĂ­pusĂș kivĂĄlasztĂłszerv. A lazacban Ă©lƑ parazitĂĄk Ă©rgomolyagokat ebben a vesetĂ­pusban a kivĂĄlasztĂłcsatorna kettƑzete borĂ­tja be, ez a Bowman-tok. Itt is a kivĂĄlasztĂłcsatornĂĄk visszaszĂ­vjĂĄk a szervezet szĂĄmĂĄra szĂŒksĂ©ges anyagokat, Ă©s szintĂ©n a Wolff-fĂ©le csƑbe torkollnak. Ez a csƑ a hĂșgyhĂłlyagba nyĂ­lik, majd onnan a hĂșgyvezetĂ©k viszi a vizeletet a kloĂĄka felĂ© a hĂșgyhĂłlyag viszont sok halfajban hiĂĄnyzik.