A lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk
A fĂ©rgek a halakban - TĂpusok Milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban, Milyen fĂ©rgek lehet a piros hal BĆvebben: kopoltyĂș Ă©s labirintszerv A halak az Ă©letmƱködĂ©sĂŒkhöz szĂŒksĂ©ges oxigĂ©nt a vĂzbĆl veszik fel.
A gĂĄzcsere, azaz az oxigĂ©nfelvĂ©tel Ă©s a keletkezĆ szĂ©n-dioxid leadĂĄsa kisebb rĂ©szt bĆrön ĂĄt, nagyobb rĂ©szt a kopoltyĂșn branchia keresztĂŒl törtĂ©nik. Azonban egyes halak kĂ©pesek az oxigĂ©nt közvetlenĂŒl a lĂ©gkörbĆl is felvenni. A ma is Ă©lĆ kezdetleges halak nyĂĄlkahalakingolĂĄkĂ©s a kihalt ĂĄllkapocs nĂ©lkĂŒli Ćshalak kopoltyĂșja egyszerƱ felĂ©pĂtĂ©sƱ.
A test kĂ©t oldalĂĄn elhelyezkedĆ egy vagy több lyukszerƱ kopoltyĂșnyĂlĂĄs egyszerƱ kopoltyĂșzsĂĄkokban vĂ©gzĆdik. A fejlettebb kopoltyĂșval rendelkezĆ halak kopoltyĂșk vĂĄzĂĄt speciĂĄlis csontok, a kopoltyĂșĂvek alkotjĂĄk.
VigyĂĄzzatok! VeszĂ©lyes fĂ©rgek rejtĆzködhetnek a lazacban
A kopoltyĂșĂvek a porcos halak halak többsĂ©gĂ©nĂ©l csupaszok, azonban a milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban halak Ă©s a porcos halak közĂ© tartozĂł tömörfejƱek esetĂ©ben a kopoltyĂșĂveket mozgĂ©kony kopoltyĂșfedĆk operculum vĂ©dik.
A csontos halaknĂĄl a kopoltyĂșĂv elĂŒlsĆ rĂ©szĂ©n több tĂŒskesor talĂĄlhatĂł, vĂĄltozĂł hosszĂșsĂĄgĂș tĂŒskĂ©kbĆl, amelyek egyĂŒttesen a szĂĄjĂŒreg felĂ© egy a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk, Ășgynevezett kopoltyĂșkosarat alkotnak.
A kopoltyĂș lĂ©gzĆfelszĂnĂ©t a kopoltyĂșlemezek alkotjĂĄk, amelyek erekkel sƱrƱn ĂĄtjĂĄrt bĆrkitĂŒremkedĂ©sek. A kopoltyĂșkban lĂ©vĆ artĂ©riĂĄs kapillĂĄrisrendszerben, a vĂ©r-vĂz hatĂĄr mindössze 1 ÎŒm vastag.
ParazitĂĄk rĂłzsaszĂn lazac fotĂł fĂ©rgek, hogyan kell a fĂŒst Ă©s a sĂłzott halat, hogy megöli bĂ©lfĂ©rgek A lĂ©gzĂ©s Ășgy törtĂ©nik, hogy a kopoltyĂșĂŒreg - amelyben az Ăvek fekszenek - kitĂĄgul. TĂĄgulĂĄs közben a szĂĄjĂŒregen keresztĂŒl vĂz ĂĄramlik a fĂ©rgek okozta seborrhea, elhalad a lemezkĂ©k elĆtt, ezalatt vĂ©r felveszi a vĂzben oldott oxigĂ©nt, illetve leadja a szĂ©ndioxidot, a vĂz pedig a kopoltyĂșĂŒreg egy szƱkĂŒletĂ©n ĂĄt a kopoltyĂșrĂ©seken keresztĂŒl kilökĆdik.
A lĂ©gzĆmozdulatok ĂŒteme a vĂz hĆmĂ©rsĂ©kletĂ©tĆl Ă©s oxigĂ©ntartalmĂĄtĂłl, az anyagcsere gyorsasĂĄgĂĄtĂłl Ă©s a hal izgalmi ĂĄllapotĂĄtĂłl fĂŒggĆen lassul vagy gyorsul.
Egyes halak jĂĄrulĂ©kosan akcesszorikusanvagy csak szinte kizĂĄrĂłlag lĂ©gköri levegĆt lĂ©legeznek. A jĂĄrulĂ©kos lĂ©gzĂ©sƱek pĂ©ldĂĄul a labirintkopoltyĂșs halak Anabantidaeamelyek labirintszervĂ©nek nyĂlĂĄsai a fejen talĂĄlhatĂłak a kopoltyĂșrĂ©sek mögött.
VigyĂĄzzatok! VeszĂ©lyes fĂ©rgek rejtĆzködhetnek a lazacban
Ez a labirintszerv a lĂ©gzĂ©sre gyakran mĂĄr nem alkalmas kopoltyĂșt tĂĄmogatja kevĂ©s a vĂzben lĂ©vĆ oldott oxigĂ©nezĂ©rt az oxigĂ©nt felszĂni lĂ©gzĂ©ssel veszik fel. MĂĄsik nagy csoport a bĂ©llĂ©legzĆk csoportja, nĂĄluk a lĂ©gzĆszerv a bĂ©l nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄja pl. A harmadik csoportjuknĂĄl maga a kopoltyĂșĂŒreg tĂŒdĆszerƱ, zsĂĄk alakĂș kitĂŒremlĂ©sei a lĂ©gzĆlabirintusok, amelyek a szĂĄjĂŒreggel összeköttetĂ©sben a legjobb antihelmintikus szer, biztosĂtjĂĄk a vĂzen kĂvĂŒli lĂ©gzĂ©st.
NĂĄluk a vĂz elhagyĂĄsĂĄt a kopoltyĂșrĂ©s szoros bezĂĄrĂłdĂĄsa teszi lehetĆvĂ©. Az ikrĂĄzĂł fogaspontyfĂ©lĂ©k Cyprinodontidae közĂ© tartozĂł, AmerikĂĄban honos Rivulus marmoratus miutĂĄn a kis tavak kiszĂĄradnak, rĂĄkok ĂĄsta ĂŒregekbe hĂșzĂłdik, rendkĂvĂŒli szĂĄrazsĂĄgok idejĂ©n azonban mĂ©g ezek a lyukak is eltƱnnek, ilyenkor korhadt fatörzsekbe költözik, ahol akĂĄr hĂłnapokig is Ă©letben marad, köszönhetĆen annak, hogy a lĂ©gköri oxigĂ©nt kĂ©pes tartĂłsan közvetlenĂŒl felvenni.
Ez a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk sugarasĂșszĂłjĂș halak Actinopterygii között egyedĂŒlĂĄllĂł kĂ©pessĂ©g. A tĂŒdĆshalak ĂșszĂłhĂłlyag-ventilĂĄciĂłjĂĄnak mechanizmusa nagyon hasonlĂt egyrĂ©szt a kopoltyĂșs lĂ©gzĂ©sre, mĂĄsrĂ©szt a kĂ©tĂ©ltƱek tĂŒdĆlĂ©gzĂ©sĂ©re, viszont nagyon kĂŒlönbözik a legtöbb szĂĄrazföldi nĂ©gylĂĄbĂșak lĂ©gzĂ©sĂ©tĆl.
A tĂŒdĆshalak közĂ© tartozĂł gĆtehalalakĂșak Milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban lĂĄrvĂĄinak kĂŒlsĆ kopoltyĂșik vannak, akĂĄrcsak a gĆtelĂĄrvĂĄknaka fej kĂ©t oldalĂĄn viselt bojtos vagy toll alakĂș fĂŒggelĂ©kek alakjĂĄban, amelyek kĂ©sĆbb visszafejlĆdnek. KeringĂ©s Ă©s hĆhĂĄztartĂĄs[ szerkesztĂ©s ] BĆvebben: csodarece A halak kĂ©tĂŒregƱ szĂve. A vĂ©rĂĄramlĂĄs irĂĄnyĂĄt a nyilak jelölik. Ennek irĂĄnyban: vĂ©nĂĄs öböl sinus venosus â pitvar atrium â kamra ventriculus â aortahagyma conus arteriosus A halak keringĂ©si rendszere egy vĂ©rkörƱ, a szĂven csak vĂ©nĂĄs vĂ©r folyik keresztĂŒl.
A szĂv a kopoltyĂșĂŒreg mögött, a vĂĄllöv elĆtt, szĂvburokban helyezkedik el. A halak egyszerƱ szĂvĂ©nek rĂ©szei: a pitvar Ă©s a kamra. A pitvar elĆtt egy nagy tĂ©rfogatĂș, de vĂ©kony falĂș duzzanat, a vĂ©nĂĄs öböl talĂĄlhatĂł meg.
A szĂv mƱködĂ©se közben elĆbb a vĂ©nĂĄs öböl, aztĂĄn a pitvar, majd a kamra hĂșzĂłdik össze.
Mi mozog a maszkokban???
A kutya leggyakoribb bĂ©lfĂ©rgei A kamrĂĄbĂłl kiprĂ©selt vĂ©r visszaĂĄramlĂĄsĂĄt billentyƱpĂĄr akadĂĄlyozza meg. A hasi aorta a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk kopoltyĂșk tövĂ©hez fut Ă©s ott mindegyik kopoltyĂșhoz lead egy-egy ĂĄgat, amelyek a kopoltyĂșkban kapillĂĄrisokra ĂĄgaznak. A jĂĄrulĂ©kos lĂ©gzĆszervƱ halakban a vĂ©r egy rĂ©sze ezekhez a szervekhez is eljut.
A gĂĄzcsere utĂĄn a kopoltyĂșkbĂłl az oxigĂ©ndĂșs vĂ©r a kopoltyĂșk elvezetĆ artĂ©riĂĄiba kerĂŒl. Ez a kilĂ©pĆ nĂ©gy aorta a koponyaalapon oldalankĂ©nt egyesĂŒl a kĂ©t aortagyökĂ©rben.
- Milyen parazitĂĄk lehetnek a lazacban Milyen parazitĂĄk vannak a belekben?
- ParazitĂĄk rĂłzsaszĂn lazac fotĂł fĂ©rgek, hogyan kell a fĂŒst Ă©s a sĂłzott halat, hogy megöli bĂ©lfĂ©rgek Vörös csirkĂ©k lehetnek fĂ©rgek bĂ©lfĂ©rgek?
- Mely ételek nem szeretik a parazitåkat
EbbĆl az artĂ©riĂĄs körbĆl lĂ©pnek ki elĆrefelĂ© a fej verĆerei, hĂĄtrafelĂ© pedig a leszĂĄllĂłaorta. Ez utĂłbbi az izomzat Ă©s a zsigeri szervek felĂ© ad le ĂĄgakat, majd a farokartĂ©riĂĄban folytatĂłdik. Itt kettéågazik Ă©s a vese szövetĂ©be fĂșrĂłdik, ahol kapillĂĄrisokra bomlik.
Halak â WikipĂ©dia A vesĂ©bĆl elfolyĂł vĂ©rt a pĂĄros, hĂĄtulsĂł fĆvĂ©na vezeti a szĂv felĂ©, amibe belĂ©pnek a zsigeri szervek vĂ©nĂĄi.
RĂłzsaszĂnƱ lazac parazitĂĄk
A fej vĂ©nĂĄs vĂ©rĂ©t a pĂĄros elĂŒlsĆ fĆvĂ©na gyƱjti össze, amelyek összefolynak a hĂĄtulsĂł milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban Cuvier-fĂ©le vezetĂ©k. Az emĂ©sztĆrendszerbĆl Ă©rkezĆ vĂ©nĂĄk a mĂĄjkapu erĂ©ben egyesĂŒlnek.
A mĂĄjbĂłl elfolyĂł vĂ©rt a milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban gyƱjti össze Ă©s vezeti vissza a vĂ©nĂĄs öbölbe. A halak vĂ©re a többi gerinces ĂĄllathoz viszonyĂtva nagyon kis mennyisĂ©gƱ. TĂpusok TalĂĄlt fĂ©rgek a halak vĂĄgĂĄsakor? Ebben a cikkben elemezzĂŒk a fĂ©rgek leggyakoribb fajtĂĄit, amelyek OroszorszĂĄg hatalmas kiterjedĂ©sĂ©ben talĂĄlhatĂłk. A valĂłdi fotĂłk pĂ©ldĂĄjĂĄn keresztĂŒl megtanuljuk megkĂŒlönböztetni, hogy milyen tĂpusĂș fĂ©rgek a halakban ĂĄrtalmatlanok az emberek szĂĄmĂĄra, Ă©s mi veszĂ©lyes.
Itt talĂĄlhatĂłk a legveszĂ©lyesebb fĂ©rgek fajtĂĄi, amelyeket az embereknek tovĂĄbbĂtanak FĂ©rgek Ă©s fĂ©rgek a heringben A hering gyakori vendĂ©g az asztalunkon. A legtöbb hal vĂ©rplazmĂĄjĂĄban kifejezetten mĂ©rgezĆ hatĂĄsĂș fehĂ©rjĂ©k vannak. A halak vĂ©rsejtjei a fejvesĂ©ben Ă©s a bĂ©l kanyarulatai között fekvĆ lĂ©pben keletkeznek, a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk elsĆsorban a mĂĄjban bomlanak le.
Az ellenĂĄramlĂĄs elve A halak többsĂ©ge vĂĄltozĂł testhĆmĂ©rsĂ©kletƱ poikiloterm Ă©lĆlĂ©nyek, ami azt jelenti, hogy testhĆmĂ©rsĂ©kletĂŒk a környezet hĆmĂ©rsĂ©kletĂ©tĆl fĂŒggĆen vĂĄltozik, alig 0.

Ăletfolyamatainak sebessĂ©ge tehĂĄt a környezĆ vĂz hĆmĂ©rsĂ©kletĂ©tĆl fĂŒgg. Mivel a kopoltyĂșk szintjĂ©n nagy a hĆcsere, ezĂ©rt ott a tablettĂĄk fĂ©rgek fĂ©rfiaknak piperazin ĂĄra ĂĄllandĂłan lehƱl.
NyelĆcsĆfĂ©rgessĂ©g - csak egyszerƱen Ăgy szinte minden halfajnĂĄl lokĂĄlis Ă©s jelentĆs hĆmĂ©rsĂ©klet-csökkenĂ©s alakulhatna ki, a test kĂŒlönbözĆ rĂ©szei eltĂ©rĆ hĆmĂ©rsĂ©kletƱek lehetnĂ©nek. Azonban ez nem Ăgy van. Ahhoz, hogy melegen maradjanak a szöveteknek egy a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk mechanizmusra van szĂŒksĂ©gĂŒk amely a termelt hĆt a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk.
Ez a kĂŒlönleges, az ellenĂĄramlĂĄs elve alapjĂĄn mƱködĆ szerv, a csodarece rate mirabile segĂtsĂ©gĂ©vel valĂłsul meg. A csodarece a melegen tartandĂł szövetek közelĂ©ben helyezkedik el, csontos halakban az ĂșszĂłhĂłlyag alsĂł rĂ©szĂ©nek falĂĄban. A csodarece a mozgĂĄs sorĂĄn a törzsizomzatban keletkezett hĆt kĂ©pes tĂĄrolni. A kopoltyĂșktĂłl Ă©rkezĆ hideg vĂ©r a csodarecĂ©n ĂĄthalad, miközben a tĂĄrolt hĆt ĂĄtadja a hideg oxigĂ©nes vĂ©rnek a meleg vĂ©rt tartalmazĂł vĂ©nĂĄs kapillĂĄrisok mellett halad ellentĂ©tes irĂĄnybaĂgy a felmelegedett oxigĂ©nes vĂ©r a meleg testrĂ©szekbe jut, Ăgy az oxigĂ©nnel dĂșsult vĂ©r, Ă©s maga a test nĂ©hĂĄny ember csak fĂ©rgekkel Ă©l nem csökken le.
ParazitĂĄk rĂłzsaszĂn lazac fotĂł fĂ©rgek, hogyan kell a fĂŒst Ă©s a sĂłzott halat, hogy megöli bĂ©lfĂ©rgek cornereger. A hidegebb környezetben Ă©lĆ halaknĂĄl sarkköri Ă©s mĂ©lytengeri fajok a csodarece Ă©s az ezzel tĂĄrsulĂł hĆvisszatartĂł kĂ©pessĂ©g fejlettebb, mint a melegebb vizekben Ă©lĆ halaknĂĄl.
A milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban a csodarece a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk hĂĄtgerinc közelĂ©ben, a mioglobinban gazdag ĂșszĂłizomban is megtalĂĄlhatĂł.
Az ĂșszĂłizom, mint a gyors ĂșszĂĄst segĂtĆ izom, ennek összehĂșzĂłdĂĄsĂĄhoz magasabb hĆmĂ©rsĂ©kletre van szĂŒksĂ©g, Ăgy a tonhal ĂșszĂłizmĂĄnak hĆmĂ©rsĂ©klete, köszönhetĆen a csodarecĂ©nek °C-os vĂzben a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk a 30 °C fokot.

CsodarecĂ©je a porcos halaknak is van. Mivel a cĂĄpĂĄk aktĂv ragadozĂłk, nĂĄluk a csodarece a szemekben, az agyban Ă©s az izmokban is megtalĂĄlhatĂł. Milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban szervek hĆmĂ©rsĂ©klete 15 °C-al is melegebb lehet, mint a tengervĂz. A fehĂ©rje-anyagcsere vĂ©gtermĂ©ke halaknĂĄl szĂĄzalĂ©kban ammĂłnia Ă©s szĂĄzalĂ©kban a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk.

A nagyarĂĄnyĂș ammĂłnia-kivĂĄlasztĂĄs csökkenti a dezaminĂĄlĂĄsnak Ă©s a karbamidszintĂ©zisnek köszönhetĆ hĆvesztesĂ©get. Ez a tĂ©ny, valamint az, hogy a halak többsĂ©ge nem fordĂt energiĂĄt az ĂĄllandĂł testhĆmĂ©rsĂ©klet fenntartĂĄsĂĄra, teszi lehetĆvĂ© a meleg vĂ©rƱ ĂĄllatokĂ©nĂĄl milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk esetben hatĂ©konyabb energia- Ă©s fehĂ©rjehasznosĂtĂĄst.
A halak alapanyagcserĂ©jĂ©nek energiaszĂŒksĂ©glete csupĂĄn egytizede-egyhuszada a meleg vĂ©rƱ ĂĄllatokĂ©nak.
N. helminthoeca
A halak energiaszĂŒksĂ©glete fĂŒgg: a vĂz hĆmĂ©rsĂ©kletĂ©tĆl minden 10 °C vĂzhĆfok-emelkedĂ©s - az optimum elĂ©rĂ©sĂ©ig - közel megkĂ©tszerezi az anyagcsere sebessĂ©gĂ©ta milyen a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban mĂ©retĂ©tĆl mivel az anyagcsere a test tĂ©rfogatĂĄval arĂĄnyosa tĂĄplĂĄlĂ©k összetĂ©telĂ©tĆl Ă©s a hal Ă©lettani aktivitĂĄsĂĄtĂłl pl.
Milyen fĂ©rgek vannak a rĂłzsaszĂnƱ lazacban test fenntartĂĄsĂĄnak Ă©s a növekedĂ©snek halfajonkĂ©nt vĂĄltozĂł az energiaigĂ©nye. Egy kilogramm hĂșstöbblet elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄhoz akvakultĂșrĂĄban körĂŒlbelĂŒl 8,3 megajoule szĂŒksĂ©ges.
A halaknak nincs pajzsmirigyĂŒkse mellĂ©kpajzsmirigyĂŒk. A pajzsmirigy helyett diffĂșz sejtcsoport, pajzstĂŒszĆ bĂr ilyen szerepkörrel. Ez funckcionalitĂĄsĂĄban hasonlĂł szövetĂĄllomĂĄny, amely szövettanilag nagyon hasonlĂt az emlĆsök pajzsmirigyĂ©re. Ezek a sejtek termelik illetve raktĂĄrozzĂĄk a kĂŒlönfĂ©le jĂłdtartalmĂș fehĂ©rjĂ©ket Ă©s hormonokat.
OzmoregulĂĄciĂł Ă©s kivĂĄlasztĂĄs[ szerkesztĂ©s ] A halak bĆre fĂ©ligĂĄteresztĆ hĂĄrtyaami azt jelenti, hogy az oldatban a vĂzben levĆ egyik anyag molekulĂĄit ĂĄtengedi, a mĂĄsikĂ©t azonban nem.
VeszĂ©lyes fĂ©rgek rejtĆzködhetnek a lazacban A test sĂłkoncentrĂĄciĂłjĂĄnak kiegyenlĂtĆdĂ©se a fĂ©ligĂĄteresztĆ bĆrön keresztĂŒl Ășgy megy vĂ©gbe, hogy a hal testĂ©bĆl tiszta vĂzmolekulĂĄk lĂ©pnek ki akkor, ha nagyobb sĂłkoncentrĂĄciĂłjĂș vĂz veszi körĂŒl, mint amilyet a test maga tartalmaz.
EllenkezĆ esetben, amikor a testfolyadĂ©k ĂĄsvĂĄnyi sĂłkban gazdagabb, mint a környezĆ vĂz, akkor vĂzmolekulĂĄk vĂĄndorolnak be a sejtekbe. Az Ă©desvĂzi halak vesĂ©je nagy mennyisĂ©gƱ vizeletet vĂĄlaszt ki ammonotĂłlikus szervezetek.
A fĂ©rgek a halakban - TĂpusok Tweet A lazac egy igen közkedvelt Ă©tel, bĂĄr igaz, hogy az a lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk nem a legbarĂĄtibb. Mivel a testnedvĂŒk tömĂ©nyebb, mint a körĂŒlöttĂŒk lĂ©vĆ közeg, ezĂ©rt bĆrĂŒkön keresztĂŒl vizet vesznek fel nincs szĂŒksĂ©gĂŒk ivĂĄsra. A tengeri halaknĂĄl pont ennek az ellenkezĆje törtĂ©nik.
- A lazacfilĂ© eredete, a lazac jellemzĆi kapcsolĂłdĂł A fĂ©rgek a halakban - TĂpusok Egyre több szakember kĂ©rdĆjelezi meg a szusi egĂ©szsĂ©gessĂ©gĂ©t Halak Ă©s parazitĂĄk kaviĂĄrjai Worms a pontyban FĂ©rgek rĂłzsaszĂn lazacban, Egyre több szakember kĂ©rdĆjelezi meg a szusi egĂ©szsĂ©gessĂ©gĂ©t nlc A lazac, azon belĂŒl a lazacfilĂ©bĆl kĂ©szĂŒlt Ă©telek nĂ©hĂĄny Ă©v alatt hatalmas rajongĂłtĂĄbort szereztek, mert ez az egyik legĂzletesebb Ă©s legegĂ©szsĂ©gesebb halfajta.
- Posts navigation Helminthoeca neorickettsia.
- ParazitĂĄk tĂŒnetei kakukkban
A tengervĂz sĂłsabb, mint a hal testnedvei, Ăgy a testnedvek a bĆrön keresztĂŒl a sĂłs vĂzbe ĂĄramlanak. A kiszĂĄradĂĄs elkerĂŒlĂ©se Ă©rdekĂ©ben az ozmĂłzis sorĂĄn elvesztett vizet pĂłtoljĂĄk, tengervizet isznak.
A sĂłk kivĂĄlasztĂĄsa utĂĄn a vesĂ©k csak igen kis mennyisĂ©gƱ, de nagyon tömĂ©ny vizeletet termelnek. KivĂ©telek: A brakkvĂzben Ă©lĆ halak fĂ©rgek futĂĄsa kĂĄrosodĂĄs nĂ©lkĂŒl elviselik az ĂĄtmenetet pl.
Viszont az Ă©desvĂzi halak között is akadnak a vĂz sĂłtartalmĂĄra többĂ©-kevĂ©sbĂ© tolerĂĄns eurihalin fajok pl.

A cĂĄpĂĄktömörfejƱek Ă©s bojtosĂșszĂłjĂș halak testĂ©nek ionkoncentrĂĄciĂłja a környezetĂ©vel közel azonos azĂĄltal, hogy a nitrogĂ©nszĂĄrmazĂ©kĂș vĂ©gtermĂ©keket karbamidtrimetilamin visszatartjĂĄk.
A halaknak fejlĆdĂ©stani Ă©rtelemben kĂ©tfĂ©le vesĂ©jĂŒk alakult ki. Az elĆvese pronephrosmelynek a kivezetĆcsöve Wolff-fĂ©le csĆ a kloĂĄkĂĄban vĂ©gzĆdik. A kivĂĄlasztĂłcsatornĂĄban a szervezet szĂĄmĂĄra szĂŒksĂ©ges anyagok visszaszĂvĂłdnak, a maradĂ©k pedig kiĂŒrĂŒl a környezetbe. Az elĆvese vĂ©rkĂ©pzĆ szerv, a nyirokrendszer tagjakĂ©nt is mƱködik.
Halak â WikipĂ©dia
A mĂĄsik az Ćsvese mesonephros tĂpusĂș kivĂĄlasztĂłszerv. A lazacban Ă©lĆ parazitĂĄk Ă©rgomolyagokat ebben a vesetĂpusban a kivĂĄlasztĂłcsatorna kettĆzete borĂtja be, ez a Bowman-tok. Itt is a kivĂĄlasztĂłcsatornĂĄk visszaszĂvjĂĄk a szervezet szĂĄmĂĄra szĂŒksĂ©ges anyagokat, Ă©s szintĂ©n a Wolff-fĂ©le csĆbe torkollnak. Ez a csĆ a hĂșgyhĂłlyagba nyĂlik, majd onnan a hĂșgyvezetĂ©k viszi a vizeletet a kloĂĄka felĂ© a hĂșgyhĂłlyag viszont sok halfajban hiĂĄnyzik.